Nem túlzás azt mondani, hogy soha nem látott módon uralja a digitális technológia az életünket. Ez az állapot sokszor negatív hatásokkal tűzdelt amellett, hogy az ugrásszerű technológiai fejlődés rengeteg pozitív dolgot, megoldást és könnyebbséget hozott az életünkbe. Vegyük csak a legalapvetőbb eszközt, amit már a kétéves gyermekek is tudnak használni és az életünk előrehaladtával egyre inkább az életük része lesz. Rövidtávon ennek megvannak a maga következményei. A mindentudó okos készülékeket nem engedjük ki a kezünkből, folyton a zsebünkben vagy a kezünkben lapul, ezáltal például folyton leejtjük. Minél többször hordunk egy szeretett cipőt, annál hamarabb használódik el.
Ugyanez igaz a mobiltelefon használatra is. Ha állandóan a telefonunkat használjuk, akkor nagyobb valószínűséggel fog tönkremenni, leesni, eltörni, belassulni, akkor pedig mehet az android szervizbe. Addig is mit lehet tenni? Kölcsön kell kérni egy telefont a barátainktól. Veszélyes helyzetekbe is sodorhatjuk magunkat és környezetünket is, ha egy koncentrációt igénylő tevékenység közben mobilozunk.
Ha valakinél olyannyira lételemnek számít a telefon használata, hogy a mosdóba sem tud nélküle elmenni, vagy még alvás közben is az ágyában, a párnája mellett tartja, vagy ha a baráti beszélgetés közben sem tudja a zsebében tartani a zörgő, pittyegő készüléket, akkor érdemes átgondolni, hogy valóban csak ezen prioritások mentén lehet-e szervezni az életet, illetve hogy ezt a sorrendet érdemes-e fenntartani, és ha igen, milyen következményekkel járhat hosszú távon.
Mi az amit ezzel nyerünk és mi az amit veszítünk? Kétségkívül mi leszünk a leginformáltabbak a világon, a legélesebb elméjű és leggyorsabb kommentelők, vagy a legdurvább pontszámokat elérő online gémerek, de vajon évek múlva lesznek-e élőben, közvetlen barátaink, akikkel leülhetünk ebédelni (hogy közben nyomkodhassuk a telefont?)