Gyakran látni, hogy aki futással edz, közben dúdolja vagy akár énekli a fülhallgatóból sugárzott zenét. Az ember figyelme ilyen helyzetben nem a testre koncentrál, nehezebb a lélegzés szabályozása, amellyel a kiszabott távot teljesíteni lehet. A kezdőknek a zene jó motiváció lehet csökkenti a szívverést azáltal, hogy endorfint szabadít fel, így az erőfeszítést enyhíti. Éppen ezért a későbbiekben átmeneti megoldás lehet a zenés és a zene nélküli edzés váltott alkalmazása.
A szakember azt ajánlja, hogy a futás első tíz percét csendben tegyük meg, hogy a ritmust jól be lehessen állítani. Ha ez megvan, utána már fel lehet tenni a fejhallgatót. Aki semmiképpen nem tud lemondani a zenéről, az legalább válassza ki jól, hogy mit hallgat. A kutatóik szerint a legmegfelelőbb egy olyan dallista, amelyben a zene fokozatosan erősödik. Mások a csendesebb számokat tartják jobbnak az egész futáshoz, így nem lépik túl fizikai erejük határait.
Végül az sem árt, ha nem hangosítjuk fel túlságosan, hogy észlelni tudjuk a környezet zajait és az esetleges veszélyeket. Azonban egy új tanulmány szerint az 5 km-es távon a zenét hallgató futók gyorsabban futották le az első két kört, mint azok, akik nem hallgattak zenét. Az agy felfogta az edzés intenzitását- ezt a mechanizmust pedig figyelmi váltásnak nevezik-, hiszen ekkor a legfontosabb jelekre összpontosít.